Ezt a betegséget is vírus okozza, ami az emberbe jutva (harapás útján) halálos kimenetelű lehet, ezért a veszettségnek közegészségügyi jelentősége van.Ezt törvény szabályozza, amely az első évben a kutyák kétszeri, majd évenkénti ismétlő, kötelező oltását írja elő, ami a veszett kutyák számát nagymértékben visszaszorította. A fertőzés forrása tehát a veszett állat és annak harapása. A vírus az idegpályák mentén a gerincvelőn keresztül jut fel az egyvelőbe. Az itt elszaporodott vírus szétszóródik a szervezetben , így megtalálható lesz a nyálban is, aminek a betegség továbbvitelében van jelentősége. A veszett állat viselkedése teljesen megváltozik. Klinikai megjelenése kétféle lehet: dühöngő és csendes veszettség. Az első esetben  az állat ingerlékennyé válik, dühöng, gazdájával is szembeszáll, később bénulásos tünetek figyelhetők meg. A csendes veszettségben elmarad az izgalmi stádium,de vannak úgnevezett atípusos esetek is. Az innivalót, ételt visszautasítja, nyála csorog, állkapcsát lógatja, a hangszálak bénulása miatt ugatása reketté válik. A bénulás végül kiterjed az egész szervezetre, és néhány napon belül halált okoz. Törvény írja elő,hogy a veszett vagy arra gyanús állatokat tilos gyógyítani, el kell őket pusztítani. Ha embert harapott, 90 napos megfigyelés alatt kell tartani a veszettségre gyanús kutyát.